A protestáns világ más részeihez hasonlóan a skandináv térség országai1 is megemlékeztek
2017. október 31-én a reformáció ötszáz éves évfordulójáról. Habár az elmúlt évtizedekben
nagymértékben visszaesett az evangélikus-lutheránus egyházak követőinek
száma a skandináv államokban, a lutheri tanok továbbra is jelen vannak a skandináv
erkölcsiségben. A finnországi Evangélikus- Lutheránus Egyház Kutatóközpontja időről
időre Gallup Ecclesiastica címmel közvélemény-kutatást végez azzal a céllal, hogy
empirikus adatokat gyűjtsön a lutheránus értékekről és erkölcsről. Az intézmény által
2015-ben, „Elhivatott lutheranizmus” címmel megjelentetett felmérésben 4194 15 és
79 év közötti személyt kérdeztek meg azért, hogy megállapítsák, milyen módon van
jelen napjainkban a finn lakosság körében a lutheránus erkölcsiség és milyen módon
őrződtek meg a lutheranizmusból eredő értékek és látásmódok. A kutatók arra voltak
kíváncsiak, hogy a technikai fejlődés közepette a vallásosságtól elfordult modern világunkban
az emberek vajon még mindig magukénak vallják-e ezeket az értékeket. Jelen
tanulmányomban nem ennek a felmérésnek az eredményeivel szeretnék foglalkozni
elsősorban, hanem inkább azzal, hogy milyen hatással volt a lutheri reformáció a skandináv
gondolkodásmód és erkölcsiség kialakulására.